Gyümölcslevest szinte bármilyen gyümölcsből készíthetünk. Bár itthon az eper, a meggy és az
őszibarack a legnépszerűbbek, szilvából is egészen isteni. A jó hír az, hogy nem sok munka
van vele, pillanatok alatt elkészül. Örök igazság, hogy a gyümölcsleves hidegen a legjobb,
így a szilvakrémlevest is érdemes előre elkészíteni, és fogyasztás előtt néhány órára
hűtőbe tenni.
Lassan, szinte észrevétlenül bekúszik az ősz. Bár nappal még tombol a hőség, az éjszakák
egyre hűvösebbek, a piacokon pedig megjelennek azok a zöldségek és gyümölcsök, amelyek az
évszakváltást hirdetik – például a szilva és a szőlő.
Sokáig a szilváról automatikusan a szilvalekvár és a
szilvásgombóc
jutott eszembe, amikor azon morfondíroztam a piaci kínálatot nézve, hogy mit készítsek
belőle. A gyönyörű, hívogató szilvaszemek azonban arra ösztönöztek, hogy kitaláljam,
milyen más formában tehetném még az ebéd részévé. A leves kézenfekvő megoldásnak tűnt,
így született meg ez a recept is.
Maga a levesalap kitalálása nem okozott különösebb fejtörést, hiszen a legtöbb
gyümölcsleves hasonló elven készül: adott mennyiségű gyümölcs, egy kevés cukor és
hozzájuk illő fűszerek – szilva esetében például a fahéj –, majd egy kevés vízzel
felöntve megfőzzük, végül valamilyen ízű pudinggal besűrítjük.
Igen ám, de a szilvánál – és tulajdonképpen a legtöbb gyümölcsnél – ódzkodom attól, hogy a
hő hatására a levesben a gyümölcsdarabok teljesen szétfőjenek. Amellett, hogy nem túl
szép látvány, szerintem az élvezeti értéke is csökken.
Így született meg az az ötlet, hogy a levesbetétnek szánt gyümölcsök állagát megőrizzem,
miközben a leves „lé” részét a megszokott módon elkészítem, majd finom, selymes krémmé
turmixolom.
Hasznos tipp: A legtöbb gyümölcs kifejezetten
szereti a mentát. Tálaláskor szórd meg egy kevés finomra vágott mentával!