Ennek a közel-keleti mártogatósnak a lelkét a sült kápia paprika és a dió adja. Igazán jó alternatívája a humusznak. Legtöbbször előételként fogyasztják. Meleg pitával és friss zöldségekkel az igazi.
Amszterdamban jártam, amikor először találkoztam ezzel a mártogatóssal és még jól emlékszem arra a pillanatra, amikor először kóstoltam. Teljesen lenyűgözött a merész, markáns íze, ami egyszerre volt kicsit savanykás és édes. Hazaérve rögtön hozzá is fogtam, hogy kikísérletezzem a megfelelő ízeket, hogy visszakapjam azt az ételt, amit ott kóstoltam. Azóta rendszeresen készítem itthon.
A muhammara eredetileg Szíriából származik, de ma már az egész Közel-Keleten elterjedt. Legfontosabb összetevői a pörkölt kápia paprika, a dió és néhány pikáns fűszer, amelyek igazán karakteres mártogatóssá varázsolják ezt az ételt.
Bár hagyományosan mozsárban készítik, én szeretem ennél az ételnél is a késes aprított bevetni, mert ez lényegesen leegyszerűsíti a folyamatot. Az összes hozzávalót elég csak belepakolni és egyszerűen szép simára keverni és már kész is van. A receptben megadtam azt a fűszerezést, ahogy én szeretem, de ízlés szerint nyugodtan változtass rajta.
A muhammarát hagyományosan meleg pitával szolgálják fel, de igazán jól illik hozzá a friss, puha kenyér is. Tálalhatsz hozzá különböző szezonális zöldséget, mint például a kígyóuborka vagy a paradicsom, de tehetsz mellé oliva bogyót vagy sült paradicsomot is. Friss fűszernövények közül remekül illik hozzá a bazsalikom vagy - ha szereted - a friss korianderzöld. Ha éppen diétázol, nyugodtan hagyd el a pitát vagy a kenyeret és fogyaszd klasszikus mártogatósként: csak tunkolj bele kígyóuborkát, sárgarépát vagy angolzellert. Ha ennél azért tartalmasabb fogásra vágysz, tálalhatod grillezett sajttal és grillezett zöldségekkel vagy egyszerűen csak keverd össze egy tálba kuszkusszal, ropogós csicseriborsóval, kockára vágott uborkával, paradicsommal és mentával.
Sütőben vagy nyílt láng fölött - már akinek gázégője van - égessük meg a kápia paprikát feketére. Mivel nekem indukciós lapom van, ezért vagy air-fry-ban vagy sütőben szoktam ezt a műveletet elvégezni. Air-fry-ba bedobom a paprikát legmagasabb hőfokon körülbelül 10 percre majd, ha már fekete az egyik oldala, fordítok rajta egyet és visszateszem egy újabb 10 percre. Ha valaki sütőben szeretné elkészíteni, akkor a légkeverés funkcióval - körülbelül 230 fokon 10-10 perc alatt - legkönnyebb megégetni a paprikát.
Az így megégett paprikát dobjuk egy tálba és fedjük le például egy tányérral. Hagyjuk a gőzben míg annyira ki nem hűl, hogy dolgozni tudjunk vele.
Közben a marék diót pirítsuk meg. Ha a paprika visszahűlt, szedjük le a kemény megégett héját. Ha sikerült jól megégetni ez a művelet nem tart tovább néhány másodpercnél. Szabadítsuk meg a magháztól és a többi hozzávalóval tegyük késes aprítóba. Olivaolajat annyit szoktam hozzáadni, amennyit a krémes állag megkíván. 2-3 evőkanállal indítok és ha szükséges akkor adok még hozzá.
Turmixoljuk addig, amíg el nem érjük a kívánt állagot. Én szeretem, ha egynemű krémes így tovább szoktam hagyni, de ha valaki úgy szereti, lehet egy kicsit darabosabbra, rusztikusabbra is hagyni. Néhány percig is eltarthat, amíg elérjük a kívánt állagot. Érdemes néha megállni és spatulával az aprító oldalára ragad részt leszedni.
Ha szükséges utólag még ízesíthetjük sóval, citromlével. Pitával vagy friss kenyérrel az igazi!