A galette rendkívül sokoldalú fogás: az előételtől egészen a desszertig bármilyen szerepben
megállja a helyét. Lehet sós vagy édes, a végeredmény csak rajtad és a fantáziádon múlik.
Idén bőséges paradicsomterméssel lepett meg a kis balkonkertem. Bár lassan a szezon végéhez
közeledünk, még mindig akad néhány igazán finom, mézédes paradicsomszem. A minap azon
gondolkodtam, hogy a szezon végéhez közeledve mi mást lehetne még készíteni ebből az
egészséges alapanyagból azon túl, hogy felszeletelem és szendvicsre teszem, vagy
paradicsomszószként a pizzatésztára kenem.
Gondolatban a pite vonalon indultam el – különösen azután, hogy nyáron olyan jól sikerült
a
meggyes-morzsás pite.
A klasszikus pitéknél azonban szerettem volna valami egyszerűbb, kicsit lazább formát,
így gyorsan el is jutottam a franciák „bármivel tölthető” pitéjéhez, a galette-hez. Ez
tulajdonképpen egy felül nyitott, omlós tésztájú, fészek formájú pite.
Egy kis „galette” történelem
A galette eredetének megismeréséhez Franciaországba kell utaznunk. Kezdetét valószínűleg a
neolitikumig vezethetjük vissza, hiszen elkészítéséhez elegendő volt egy tűz által
felmelegített kő.
Franciaországban többféle galette létezik. Ezek közül az egyik legismertebb a Normandiában
és Bretagne-ban vízkeresztkor készített Galette des Rois, amely egy mandulás–marcipános
édesség. Az elnevezés jelentése: „a királyok süteménye”. A hagyomány feltehetően a XII.
században terjedt el. Ilyenkor a család legkisebb tagja az asztal alá bújik, miközben
valaki felszeleteli a süteményt annyi részre, ahányan az asztalnál ülnek. A legkisebb
ezután sorolja, ki kapja az egyes szeleteket. Akinek a süteményében megbújik az elrejtett
figura – régen ezüstpénz, ma inkább egy apró porcelánfigura vagy babszem –, annak
szerencsés éve lesz, és egy napra ő lesz a király.
Variációk galette-re
A galette valódi jolly joker a konyhában: az előételtől a desszertig bármilyen fogásként
elkészíthető, sós vagy édes formában egyaránt.
A tésztáját készítheted a klasszikus fehérlisztes alap helyett teljes kiőrlésű lisztből,
vagy – ha gluténmentes változatot szeretnél – valamilyen alternatív lisztből, például
zablisztből. Gazdagíthatod fűszerekkel is, így már a tésztában összehangolhatod az ízeket
a töltelékkel. Édes galette esetén durvára tört magokat (dió, mandula) is keverhetsz a
tésztába, vagy akár mákkal is megszórhatod, így az ízek mellett izgalmas textúrát is
kapsz.
A galette tésztájának fő alapanyagai a liszt, a vaj, a tejföl és a só. Ha a széleit nem
kened le tojással, a recept tojásmentesen is elkészíthető.
A galette-t szinte bármivel megpakolhatod. Készíthetsz belőle izgalmas sós változatot
sonkával, kolbásszal, különféle sajtokkal és zöldségekkel. Mivel nem pitetálban sül, a
töltelék inkább feltétként jelenik meg. A pizzához hasonlóan remekül működnek rajta az
aromásabb sajtok, a felvágottak és a gyümölcsök is. A bátrabbak kipróbálhatják a sajttal
(gruyère, camembert, brie vagy gorgonzola), körtével és dióval kombinált változatot is,
amely fehérbor mellé kifejezetten jó választás.
A töltelék kiválasztásánál arra érdemes figyelni, hogy ne legyen túl vizes, mert az
túlságosan eláztatja az omlós tésztát, és az nem sül meg megfelelően. A sütési idő
viszonylag rövid, ezért ha olyan alapanyagokat használsz, amelyek ennyi idő alatt nem
sülnének át, érdemes azokat előpárolni, vagy nagyon vékony szeletekre vágni.
Ha mindenképpen nagyobb mennyiségű tölteléket szeretnél, fektesd a tésztát pitetálba, és
nevezd át az ételt quiche-re. A quiche gyakorlatilag ugyanazokból az alapanyagokból
készül, hasonlóan jól variálható, az egyetlen különbség, hogy a pitetál mélysége miatt
jóval több tölteléket bír el.
Akár így, akár úgy készíted, érdemes tenni egy próbát a galette-tel. Egyszerűsége és
változatossága miatt méltó arra, hogy ne csak a francia, hanem a mi konyhánk részévé is
váljon. Az ízesítési lehetőségek száma szinte végtelen – én most a
ricottás-paradicsomos változatot választottam.