A galette nagyon sokoldalú, az előételtől kezdve a desszertig bármilyen fogásként elkészíthető. A végeredmény lehet sós vagy édes, csak rajtad és a fantáziádon múlik, hogyan készíted el.
Idén bőséges paradicsom terméssel lepett meg a kis balkonkertem. Habár lassan már vége a szezonnak, azért még akad néhány finom, mézédes szem paradicsom a kiskertemben. A minap azon gondolkodtam, hogy így a szezon vége felé mi mást lehet még készíteni a finom, egészséges paradicsomból túl azon, hogy felszeletelem és szendvicsre teszem, vagy csak simán megfőzöm és paradicsomszószként kenem a pizzatésztára.
Gondolatban a pite-vonalon indultam el – ha már olyan nagyon jól sikerült a meggyes-morzsás pite a nyáron. A klasszikus piténél ugyanakkor szerettem volna kicsit egyszerűbb és picit más formát, így gyorsan el is jutottam a franciák „bármivel" tölthető pitéjéig a galette-hez, ami alatt egy felül nyitott, omlós tésztájú, fészek formájú speciális pitét értünk.
A galette eredetének megismeréséhez Franciaországba kell utaznunk. Kezdete valószínűleg a neolitikumig nyúlik vissza, hiszen megsütéséhez elegendő volt csupán a tűz által felmelegített egyszerű kő.
Franciaországban többféle galette is létezik, amelyek közül a legismertebb a Normandiában és Bretagne-ban vízkeresztkor készített Galette des Rois, ami egy marcipános-mandulás édesség. Az elnevezés franciául annyit tesz: “királyok sütije” vagy “királyok tortája.” A hagyomány feltehetően a XII. században terjed el, amikor is a család legkisebb tagja elbújik az asztal alá, miközben valaki felszeleteli a sütit. Annyi részre vágják, ahányan ülnek az asztal körül. Ezután a legkisebb előbújik, és felsorolja a neveket, hogy ki kapja az első szeletet, a másodikat, és így tovább. Akinek a sütijében rejtőzik – régi szokás szerint az előre belerejtett ezüst vagy napjainkban egy figura (vagy babszem), annak szerencsés éve lesz, megkapja az aranykoronát és ő lesz a király egy egész napon át.
A galette nagyon sokoldalú, az előételtől kezdve a desszertig bármilyen fogásként elkészíthető. A végeredmény lehet sós vagy édes, csak rajtad és a fantáziádon múlik, hogyan készíted el.
A tésztáját készítheted a klasszikus fehérlisztes alap helyett teljes kiőrlésű lisztből vagy – ha gluténmentes verziót szeretnél - valamilyen más, alternatív lisztből (például zablisztből), de gazdagíthatod fűszerekkel is így összehangolva a tésztát a töltelékkel. Ha édesen készíted akkor a tésztába tehetsz durvára tört magokat (pl. diót, mandulát), esetleg mákkal is dekorálhatod, így a magok nem csak az étel ízéhez járulnak hozzá, hanem izgalmas textúrát is adnak.
A tésztában egyébként liszt, vaj, tejföl és só a főbb alapanyag, de ha kihagyod, hogy a széleit tojással kend le akkor tojásmentesen is elkészítheted.
A galette-t szinte bármivel megpakolhatod. Nagyon jóízű, izgalmas tölteléket készíthetsz sonkából, kolbászból különféle sajtokkal és zöldségekkel. Mivel a galette-t nem pitetálban sütjük, ezért a töltelék inkább feltétként jelenik meg, mintsem töltelékként. A pizzához hasonlóan a galette-en kiválóan érvényesülnek a különféle felvágottak, az aromásabb sajtok és a gyümölcsök is. Merészebbek kipróbálhatják a sajttal (gruyère, camembert, brie vagy a gorgonzola), körtével és dióval megbolondított galette-t, ami fehérbor mellé kitűnő választás.
A töltelék kiválasztásánál csupán arra ügyelj, hogy az állaga ne legyen túl vizes, mert akkor az omlós tészta-alapot túlságosan átnedvesíti, s az nem sül meg rendesen. A sütési idő viszonylag rövid így, ha olyan alapanyagokat választasz, ami a tésztával nem tudna együtt megsülni akkor érdemes előre összeállítani és megpárolni vagy olyan vékonyságú szeleteket tegyél a galette-re, amelyek biztonsággal átsülnek a tészta elkészültéig.
Ha mindenáron ragaszkodsz a nagyobb mennyiségű töltelékhez, akkor a tésztát fektesd pitetálba és nevezd át a készülő ételt quiche-re és meg is vagy. Hiszen a quiche gyakorlatilag ugyanazokból az alapanyagokból készül, mint a galette, pont ugyanolyan jól variálható, az egyetlen különbség, hogy mivel megvan a pitetál mélysége lényegesen több tölteléket bír el.
Akár így jársz el, akár úgy érdemes tenni egy próbát a galette-vel, hiszen az egyszerűsége, változékonysága révén igazán méltó étel ahhoz, hogy ne csak a francia konyha, hanem a mi konyhánk részévé váljon. Az ízesítés variációjának száma végtelen. Én most a ricottás-paradicsomos változatot választottam.
Első körben készítsük el a tésztát. A lisztet mérd ki, vágd kisebb kockára a hűtőhideg vajat és add a liszthez és kézzel gyors mozdulattal morzsold össze. Egy egyenletes, de nagyobb morzsalékos nedvesebb, homokszerű textúrát kell kapnod.
Ezután add hozzá a sót, vizet és a tejfölt és gyors mozdulatokkal gyúrd össze. Most már egy sima felületű tésztát kell kapnod. Fontos, hogy ne időzz sokáig a tészta összeállításával, mert a vaj a meleg kezeidtől nagyon gyorsan megolvadhat és akkor sokkal nehezebb – szinte lehetetlen – összeállítani a tésztát. Ráadásul úgy lesz finom, puha, omlós, ha sikerül a vajat amennyire lehet nem teljesen megolvasztani, ebben a fázisban. A lényeg, hogy gyors, fürge mozdulatokkal dolgozz!
Ha nem zavar, hogy mosogatnod kell akkor teheted az egészet késes aprítóba is és gyors mozdulatokkal abban is összedolgozhatod a hozzávalókat, majd kézzel összegyúrhatod az így kapott morzsalékos tésztát.
Formálj a tésztából egy gombócot, csomagold be folpackba és mehet a hűtőbe. Legalább 30 percet, de jobb, ha 1 órát pihenteted! Ez idő alatt a vajnak van lehetősége visszadermedni.
Oszd ketté a tésztát. Amíg az egyik felével dolgozol, addig a másik maradjon a hűtőben.
Egy sütőpapíron gyújtsd ki a tészta felét kör alakúra és körülbelül 3mm vastagságúra.
Kend meg ricottával úgy, hogy körülbelül 3 ujjnyi peremet hagyj ki a tészta szélén körben.
A paradicsomokat vágd szeletekre és rendezd el a ricottán, magházzal felfele. Szórd meg sóval, borssal és a választott szárított fűszerekkel. Az én választásom a kakukkfűre esett. Ha friss fűszereket is szeretnél használni, azt csak a sütés után, frissen szórd rá a kész, de még forró galette-re.
A tészta széleit hajtsd vissza körbe a töltelékre és kend le felvert tojással, majd szórd meg szezámmaggal.
Ugyanígy töltsd meg a másik tésztát is.
200 fokos előmelegített sütőben 30-35 perc alatt süsd, amíg a tészta aranybarna lesz, a paradicsom pedig szépen összeesik, összesül.