Beköszöntöttek a hidegebb napok, ezzel együtt pedig megérkezett a krémlevesek szezonja is. Egészen kora nyárig szinte minden zöldségből készítek krémlevest. Szeretem őket, mert amellett, hogy kellemesen átmelegítenek, laktatóak is. De ha már van egy jó alaplevesünk, mindig felmerül a kérdés: mi kerüljön a tetejére? Hiszen még a legegyszerűbb, legvisszafogottabb krémleves is izgalmassá tehető egy jól megválasztott feltéttel. Olyan ez, mint a hab a tortán – a levesbetét erejét semmiképp sem szabad lebecsülni. A feltét szinte bármi lehet, az egyetlen szabály, hogy jól egészítse ki a leves alapízét. Egy jó levesbetét vagy harmonizál az ízekkel, vagy épp izgalmas kontrasztot teremt.
De miből készíthetünk feltétet? Az egyik legkézenfekvőbb megoldás a kenyérből vagy különböző pékárukból készített kruton. Ez persze készen is megvásárolható, de érdemes inkább házilag készíteni. A megmaradt kenyeret, kiflit, zsemlét vagy akár kalácsot vágjuk apró kockákra, majd néhány perc alatt pirítsuk meg kevés olívaolajon egy serpenyőben vagy sütőben. Az önmagukban kissé unalmas kenyérkockákat könnyedén feldobhatjuk fűszerezéssel is: fokhagymás-olívaolajos keverékkel meglocsolva, bazsalikommal, rozmaringgal, oregánóval vagy akár egy csipet szerecsendióval. Igyekezzünk mindig a leves ízvilágához passzoló fűszereket választani. Még gazdagabb ízt kapunk, ha sütés előtt egy kevés karakteresebb reszelt sajttal – például parmezánnal – is megszórjuk.
Titkos favoritként gyakran használok különféle magvakat levesbetétként: tökmagot, diót, mogyorót vagy ezek keverékét. Amellett, hogy ízletesek és roppanósak, nagy előnyük, hogy jól tárolhatók, így szinte mindig kéznél vannak. Egy alapszabályt azonban tartsunk szem előtt: használat előtt egy száraz serpenyőben érdemes kissé megpirítani őket, hogy az ízük igazán érvényesüljön.
A magokon túl remek feltétek készíthetők különféle sajtokból is. A sajt önmagában is kiváló levesbetét lehet, például egy olaszos paradicsomleveshez, de mivel a forró levesben gyorsan megolvad, nem mindig ad kellemes textúrát. Ilyenkor jó megoldás a sajtchipsek készítése, ami meglepően egyszerű. A sajtot finomra reszeljük, kis kupacokat formázunk belőle, majd kézzel vagy egy pohár aljával ellapítjuk, és előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. Itt is bátran kísérletezhetünk: keverhetünk a sajtba fűszereket, apróra vágott sonkát vagy bacont, esetleg egy kevés fokhagymát. Ha gomolyát vagy halloumi sajtot választunk, kockázzuk fel, és süssük ropogósra, mielőtt a leves tetejére kerül.
A sonka vagy a bacon önmagában is remek levesbetét lehet. Süssük ki bő olajban vagy sütőben ropogósra, majd tálaláskor szórjuk a krémleves tetejére.
Ha valaki inkább könnyedebb, húsmentes feltétre vágyik, a házilag készített zöldségchipsekkel sem lőhet mellé. Gyakorlatilag bármilyen zöldség alkalmas erre. Érdemes a krémleves alapjául szolgáló zöldségből néhány darabot félretenni, majd vékonyra szeletelve nyersen, fűszerezve vagy ropogósra pirítva a leveshez adni. Jó példa erre a pikáns-fűszeres sütőtökkrémleves, de a citromos zellerkrémleves is izgalmasabbá válik, ha vékonyra szeletelt zsenge zellerszárral és egy kevés reszelt citromhéjjal szórjuk meg. A gyümölcsleveseknél – például a fahéjas szilvakrémlevesnél – szintén sokat dob az élményen, ha a gyümölcs nem csak turmixolt formában jelenik meg. Sokan még mindig hulladéknak tekintik a brokkoli vagy a karfiol szárát, pedig vékonyra vágva, ropogósra pirítva és fűszerezve igazi különlegességgé válhat.
A tortilla, a popcorn vagy a ropogósra pirított hagyma hasonló elven működik, mint a chips: textúrát és játékosságot ad a krémleveseknek.
Végezetül a különböző ízesített olajokkal és friss fűszernövényekkel is adhatunk egy extra csavart a levesünknek. A tökmagolaj nemcsak a sütőtökkrémleveshez illik, bátran próbáljuk ki más zöldségkrémlevesekkel is. Ha a hűtőben lapul fűszeres olajban marinált fetasajt, aszalt paradicsom vagy olívabogyó, az olajukat szintén felhasználhatjuk ízesítésre. Mivel ezek nem adnak ropogós textúrát, inkább más feltétek kiegészítéseként érdemes őket használni.